Monthly Archives: április 2016

Pozitívan fogalmazni

Published by:

Említettem, hogy az NLP-ben a “belső beszédnek” is igen nagy jelentősége van. Úgy vélem, akár belső, akár kifelé irányuló a kommunikációnk, érdemes odafigyelnünk a pozitív/negatív megfogalmazások használatára.

Az egyik lényeges kérdés a tiltás, tagadás gyakori használata.

“Nem vagyok beteg.”

“Nem rossz.”

“Ezúttal nem ronthatjuk el!”

“Ne késsél többet a munkából!”

“Ne légy olyan mint az apád!”

“Ne dohányozz!”

Bizonyos teóriák szerint a tiltás, tagadás ezen formáját ignorálja a tudattalanunk. Lényegében így fordítja:

“Beteg vagyok.”

“Rossz.”

“Ezúttal is elronthatjuk…”

“Késsél többet…”

“Légy olyan, mint az apád!”

“Dohányozz!”

Akár igazat adunk a feltevésnek, akár nem, mindenképpen elegánsabb, jobban hangzik, sőt egészen nyilvánvaló, hogy jobb hatással bír az eredeti üzenetek pozitív megfogalmazása:

“Egészséges vagyok. Jól vagyok.”

“Jó.”

“Most sikerülni fog!”

“Szeretném, ha pontosabban jönnél dolgozni!”

“Különb ember legyél az apádnál!”

“Dohányzás nélkül egészségesebb leszel!”

Hasonló a helyzet a probléma-orientált kommunikációval:

“Ezzel az a gond…”

helyett legyünk megoldás-orientáltak:

“Elemezzük a megoldási lehetőségeket…”

De általában véve, érdemes a negatív kicsengésű megfogalmazások helyett pozitív töltetűt használnunk:

“Hagy a régi dolgokat…” helyett “Koncentrálj a lehetőségekre…”

“Bosszant, hogy mindent elrontasz…” helyett “Egyre jobban várom, hogy elégedett lehessek a munkáddal…”

Vagy belső beszédünkben:

“Nem szeretnek itt engem…” helyett “Megnyerem a többieket is…”

“El kell kerülnöm a tagadó és negatív kicsengésű megfogalmazásokat…” helyett “Tudatosan figyelem “belső beszédemet” és külső megnyilatkozásaimat, hogy pozitívan fogalmazzak, és ezzel a saját és környezetem lelkiállapotát is jótékonyan befolyásoljam…” 🙂

 

Szíves figyelmébe ajánlom hírlevelünket és kommunikációs tréningünket!

Két fontos alapelv

Published by:

Az NLP előfeltevései közül kettőt ismertetek ebben a bejegyzésben, mégpedig mindkettő a kommunikációra vonatkozik.

1) Nem tudunk NEM kommunikálni.

Ez első pillantásra nem tűnik meglepőnek, hiszen ismerjük a nonverbális kommunikáció ezernyi megnyilvánulását, ezeket fölöslegesnek tűnik általánosságban áttekinteni. Azonban az NLP a hagyományos felfogáshoz képest meglepő módon a gondolkodást is kommunikációnak tekinti, és annak megnyilvánulásaiból fontos következtetéseket von le. Lehetséges, sőt valószínű, hogy éppen beszélünk valamiről, azonban eközben az önmagunkkal folytatott kommunikációról a tekintetünk, a hangszínünk, a testtartásunk, és mozdulataink árulkodnak.

2) A kommunikáció azt jelenti, amit eredményezett.

Ha azt gondoljuk, hogy bennünket “folyton félreértenek” – nos akkor ideje felismernünk, hogy a kommunikációnk ezt a bizonyos “félreértést” eredményezi, tehát ideje változtatnunk azon. Ó igen: azt gondoljuk, hogy tudunk kerékpározni, mivel nem borulunk fel a kétkerekűvel. Tudunk kommunikálni, mivel beszéljük azt a nyelvet, amelynek közegében élünk.

Nos, a kerékpározásunk jelenlegi állapotáról némi profi kiképzés, és tapasztalatszerzés birtokában talán módosul a véleményünk. A kommunikációnk fejlesztésével pedig elérhetjük, hogy azt értsék rajta, amit közölni szándékoztunk, azonban magasabb szinten művelve ennek elfogadtatásához, ill. az általunk kívánatosnak tartott reakció (cselekvés, vagy tartózkodás, stb.) kiváltásához is eszközt kapunk.

Szíves figyelmébe ajánlom hírlevelünket és kommunikációs tréningünket!

Call Now Button