Jogi háttér

Business handshake on dark backgroundA közvetítők (mediátorok) tevékenysége

Az igazságügyi közvetítők tevékenységét törvény szabályozza. A törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült polgári jogi viták rendezését, mindazon ügyekben, melyekben a felek rendelkezési jogát a törvény nem korlátozza.

A törvény rendelkezése alapján nincs helye közvetítői eljárásnak pl. apasági, és a származás megállapítása iránti egyéb perekre tartozó ügyekben, a szülői felügyelet megszüntetésének kérdésében, gondnokság alá helyezési ügyekben, közigazgatási ügyekben, sajtó-helyreigazítási kérdésekben.

Mediációs tevékenységet az a magánszemély vagy cég végezhet, akit az igazságügyi miniszter – a törvényben szabályozott feltételek megvizsgálása után – az igazságügyi közvetítők névjegyzékébe felvett.

A közvetítés (mediáció) célja

A közvetítés a törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy  (mediátor) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő (mediátor) feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

A közvetítői eljárás

A felek közös megegyezés alapján az általuk választott mediátor közvetítőként történő felkérését írásban, telefax útján vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. Ha csak az egyik fél kezdeményezi az eljárás lefolytatását, a közvetítő közreműködhet abban, hogy a többi fél a kezdeményezéshez csatlakozzon; e közreműködésért ellenérték nem állapítható meg. A felek – ha annak igénye felmerül – egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.

A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

A mediátor a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban, telefax útján vagy elektronikus levélben nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. 

A felkérést a mediátor összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja. Az összeférhetetlenség eseteit a törvény 25. §-a ismerteti.

Ha a mediátor elfogadta a felkérést, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.

A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti.

A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

A mediátor a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

A mediátor az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

– a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,

– a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,

az eljárás költségeiről,

– a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,

– arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,

– arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben – ha azt az ügy jellege megkívánja – csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,

– arról, hogy a mediátor az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására,

– arról, hogy ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt mediátorként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.

Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik. Ezen nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.

A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás megállapodással történő eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk.-nak az elévülés megszakítására, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk.-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak irányadóak.

A közvetítői eljárásban a mediátor a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek – ha másként nem állapodnak meg – személyesen is jelen kell lenniük.

A felek megállapodásától függően a mediátor a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Ennek részletes szabályait a törvény 33. §-a tárgyalja.

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A mediáció befejezése

A közvetítői eljárás befejeződik

a) a megállapodás aláírásának napjával,

b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,

c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy

d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

A mediátor a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. A megállapodás írásba foglalásának elmaradása esetén a megállapodás – részben vagy egészben – történő teljesítése a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

 

Titoktartás

A mediátort – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

A mediáció díja

A közvetítő tevékenységéért díj jár. Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a mediátor és a felek szabadon állapodnak meg.

 

További információk:

Az igazságügyi közvetítésről

Igazságügyi közvetítők

Az igazságügyi közvetítők (mediátorok) adatbázisa

2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről